Nem vagyok gazdag, de nem is vagyok szegény
Nekem az a fő, hogy mindig boldog legyél.
A pénz az nem más, mint egy színes papír
Hogy szenvedjen valamiért az aki fakír.
Nekem az érték csakis a mosolyod
Ezért vagyok én az örökös rabod.
Ha sírsz nem kérem hogy nevess nékem
De jó kedved nélkül nekem végem.
A sör az egy finom nedű
Nem érzem tőle magam egyedűl
Komlóból és árpából
Frissen a sörgyárból.
Iszogatom jókedvűn
A hűtőből remekűl
Mindegy, hogy barnán vagy simán
Csak érte szól minden imám.
Nem is ital! Üdítő!
A melegben hűsítő
Télen-nyáron mindigjó!
Legyen ez a végszó.
Nem vagyok jó költő
Nem vagyok oly önző
Vannak hibáim belátom
Ezzel nem vagyok egyedül e világon.
Nem vagyok oly türelmes
Nem vagyok oly kicsinyes
Mindenkinek adok magamból
Erre rájössz majd te is magadtól
Nem vagyok én egészséges
Nem vagyok oly leleményes
Senki sem egyedi a Földön
Ha magadra nézel rájössz majd rögtön.
A feladat egy nagydolog
Bárhogyan is gondolod
Nem kell aztat szeretni
Csak mielőbb elkell végezni.
Én ezt leírom, te csak nézed
A feladatom mégsem érted
A magyar irodalom büszke és szent
Ezt nekünk kell tartanunk fent.
A Nyugat próbálta, s kiderült
Álmuk végül hamar sikerült
A nemzedékem ezt nem is érti
A gép mellett ülve még csak le se nézi.
Bennem is él egy költő lélek
Ez bennem marad amíg élek
Próbáljuk közösen ezt fenn tartani
Az irodalmat nem cserben hagyni!
SZázat adsz a kezembe
Ezret ér a szívemben.
Reményt és boldogságot adsz
Ellenségemnek bosszút fogadsz.
Táplálod szivem szeretettel
Leápolod sebem kegyelettel.
Ezért vágyom rád, s
Kezed ölelő fogását.
Angyalt látok, s szemed nézem
NYár szülötte arany lelkem,
Ajándéknak fogadd versem.
Te vagy az én májusom
Én pedig a rémed
Hogy szeretsz-e nem tudom
De én imádlak téged.
Minden versem hozzád szól
Mindig gondolok rád
Verset írok aranyból
S elküldöm majd hozzád.
Kereslek, de nem talállak
Akárhányszor szólok
Évek óta csodállak
Sose voltak gondok.
Szóltam is már hozzád
De nem is néztél rám
Gondoltatban mondtam imát
De Isten se szólt hozzám.
Végül feladtam.
Feladtam mindent.
Haza szaladtam
S elfeledtem mindet.
Unom már a napokat
Nem tudom kibírni
Csak koptatom a tollamat
Mert verset kéne írni
Egy helyben jegyzetelés
Erről szólt a napom
Most is megy a rím keresés
S az ihletet meg is kapom.
Befejeztem versemet
A napnak nincsen vége
Bezárom hát fejemet
És elteszen estére.
Tetszel nekem, mint Munkácsy képei
Cseng a hangod, mint Kodály zenéi
Versemet irigyelhetné Léda
S még a Nyugatba is elmehetne néha.
Tanácsot kérnék Petőfitől
Hogy szebbet írjak akárkitől
Szavakat kérnék el Aranytól
Melyekre nem jönnék rá magamtól.
Többet jelentesz nekem, mint Hunoknak a nyereg
A szívem mélyén már csak te neked van helyed
Sajnos elmentél, mint József Szárszóra
S nem figyeltél az én zokszómra.
Most hiányzol, mint Puskásnak a labda
Most oly vagyok, mint Rákóczi önmagára hagyva.
Nem vagyok Jókai, nem írok regínyt
Azt kérem, hogy légy itt mellettem megínt.
Hallom a hangot szól a nóta
Nagy meccsre vár a szurkoló ma.
Találkozik spanyol s olasz nemzet
De ma csakis a Róma veszthet.
Fellép a pályára Messi
Olasz a nevét félve ejti
Rögtön ott van Suarez
Tőle szép a futball meccs.
Neymar lép a stadionba
Ő sem lesz itt hanyagolva.
Rakitic a horvát legény
Barca címer van a mezén.
Busquets már a cipőt köti
Lehet a gólt ma ő is lövi.
Iniesta a szívünk csücske
Miatta nem megy a meccs füstbe.
Roberto, a kicsi Sergi
Oda kell ma figyelni!
Pique-é a hátsó front
Neki is kell a három pont.
Mathieu is ott van hátul
Totti most csak ámul s bámul.
Alba lesz a legszélső
A kaput balról megvédő
Ter Stegen te német kapus!
Figyelj s gólt nem kapunk!
Legalább 5-gólt rúgni kell ma!
HAJRÁ, HAJRÁ BARCELONA
Visca el Barca!
Homályos az utca hol vagyok
Homályos az utca hol lakom.
A 2-es,4-es, 6-os mind boldog már
Velük szemben mégegy oszlop áll.
Csak én, a 13-as nem égek
Mert nálam van vége az utca végnek.
Várom már a lámpát, mi velem szemben áll
Jöhetne a társam, jöhetne már.
S fordul már a kamion mi fényemet hozza
Állítják az oszlopot mi az utcát beregyogja.
Írják rá a számot, ő a 14-es
Így az utca sorszáma mostmár véges.
Egy város, hol világra jöttem
Egy város hol felnőttem
Van hírességünk kettő is
Itt nőtt fel Lévay, majd Pécsi is
Büszkén élek e helyen
Ahol kéznyomom már letettem
Ismernek kicsik s nagyok
Barátok nélkül sosem vagyok.
Elhagytam már e területet
A honvágyam rögtön megszületett
Itt fogok élni ameddig élek
Drága otthonom Sajószentpéter.
Oly vagyok, mint egy jegesmedve
Megyek előre a semmibe, eltévedve.
A fehér homály, csak az van előttem
Ide a rosszakarók elől menekültem.
Nem érzek mást, csak hideget és magányt.
Szinte már akarom, kívánom a halált.
És jött a nagy Ő, megjött végre!
Majd elsétált mellettem, vissza se nézve.
Újra él a magány, s az egyedüllét
Hát lefekszem a hóba, hátha lehűllék.
Fekszem itt Egyedül, szépen, csendben
Még a horizont lassan eltűnik a szememben.
Végre itt egy nagy esemény
Erre ment el minden remény.
A magyarok újra nagy színpadon.
Hajrá fiúk! Nyitva van a pálya!
Rólatok szól az összes magyar álma!
Az ellenfél kapuját ne hagyjuk szabadon.
Ne gyertek haza üres kézzel
Várunk titeket ünnepléssel.
Bízunk bennetek, de nagyon!
Francia hon szép nagy nemzet
A magyarok ellen csak veszthet.
A kupát hozzátok rájuk ne rohadjon!
Szép volt fiúk! Szép volt fiúk!
Szól az induló hozzátok,
Csak ne legyek túl hiú
NE ÉLJEN A MAGYAR ÁTOK!
Sötét van. Sötét van és nagyon félek,
Sötét van, fázom és már alig élek.
Nemrég múlt el éjfél- egy, majd két óra
Anyám már izgul, mert megyek haza virradóra.
Jó volt az este, mert barátokkal voltam
Jó volt az este, mert kocsmában voltam.
Most itt állok egyedül, félve, vacogva
A barátaimtól messze, elhanyagolva.
Éhes vagyok. Éhes vagyok, mert rég ettem
Éhes vagyok, mert büfét egyedül nem leltem.
Most itt vagyok a semmi közepén,
A fagyhalálnak szinte szélén.
Ha lenne Valakim
Nem lennék most álmos,
Ha lenne Valakim
Nem lennék oly magányos.
Ha lenne Valakim
Egy életen át szeretném,
Ha lenne Valakim
Csak is vele nevetnék.
Ha lenne Valakim
Vele tölteném le életem,
Ha lenne Valakim
Csak Ő lenne én nekem.
Ha lenne Valakim
Mindenem Neki adnám,
Ha lenne Valakim
Senkinek sem adnám.
Ha lenne Valakim
Érte hullák könnyeim,
Ha lenne Valakim,
De csak ha lenne Valakim.
