Hogy szívemet a kezedbe rakjam.
De nekem is be kell, hogy valljam,
Hogy bárkinek is mondtam, mind nekem esett
És ezekért csak a rosszat kaptam
Még van elég időd, hogy elmondd!
Hogy lelked az enyémhez láncold!
Veled az idő is más volt.
Az erdőben haladva eltévedhetünk,
De mindig megmarad egy támpont.
Most rossz irányba tart az élet,
Élére esett az érme.
Túl nagy lett már a tétje!
De mindegy ki követ, csak ne adjon tüzet,
Ne gyújtsd fel, nem lehet így vége!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése